04 jan.2020

Magyar–NDK munkaerőcsere

Szerző: Super User. Beküldve: NDK

`A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából`

Magyar–NDK munkaerőcsere keretében a Német Demokratikus Köztársaság fennállása alatt, jellemzően a hatvanas évek második felétől a nyolcvanas évek közepéig sok magyar fiatal élt és dolgozott a keletnémet államban szervezett formában. Ennek két formája létezett:

1967-ben Magyarország és az NDK államközi egyezményt kötött, aminek keretében 1967 és 1983 között több tízezer (egyes források szerint 30-40 ezer, mások szerint közel 50 ezer) magyar fiatal élt és dolgozott évekig Kelet-Németországban. Az egyezmény lehetőséget biztosított a keletnémet fiatalok magyarországi foglalkoztatására is, de ezt jóval kevesebb német vette igénybe.
Több magyar vállalat végzett - elsősorban szerelési - munkákat az NDK-ban, amit kiküldött magyar dolgozókkal végeztetett el. Ilyen egykori vállalatok pl: Gyár és Gépszerelő, Hőtechnika, Kipszer, Hídépítő Vállalatok voltak.

A munkaerő csere folytán tartósan kint élő magyar fiatalok közül sokan vegyes (magyar-német) házasságot kötöttek. Egy részük a kiküldetése lejárta után kitelepült Kelet-Németországba, ők mára a Németországban élő magyar diaszpóra számottevő részét (mintegy 15 ezer fő) alkotják.^[1] Jelentős számban élnek ma is így kitelepült magyarok Berlin, Drezda, Chemnitz, Erfurt körzetében.

Egy kis történelem

Német Demokratikus Köztársaság

története érdekes érdemes olvasni és böngészni.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Kortörténet

Magyarországon 1967-ben már terveztek gazdasági változtatásokat, ami később új gazdasági mechanizmus néven vált ismertté. Ennek következtében számított rá az akkori politikai vezetés, hogy a gazdaság átszervezése miatt munkaerő felesleg fog keletkezni. A rendszerváltás előtt kötelező foglalkoztatottság volt, a munkahelyek létrehozásáról az állam gondoskodott. Az NDK-ba kiküldeni tervezettek létszáma ezt a várt munkaerő feszültséget csökkentette, ez érdekeltté tette a magyar államvezetést a munkaerőcsere egyezmény megkötésében.

Az NDK a háború után erőteljes iparosítást kezdett, amihez sok, képzett munkásra volt szüksége. A szovjet típusú társadalmi berendezkedés és a két német állam közötti életszínvonalbeli különbség miatt az évek során 3.4 milló, főleg fiatal-középkorú polgár hagyta el a keletnémet államot, akik hiányoztak az ottani munkaerő piacról. Az áttelepülések megakadályozása és a szubvenciókkal támogatott belső piac védelme miatt 1961-ben felhúzták a berlini falat (Berliner Maurer) és hermetikusan lezárták a belnémet határt (egykori hivatalos keletnémet szóhasználattal antifasiszta védőfal - antifaschistische Schutzwall, nyugatnémet szóhasználattal belnémet határ - innerdeutsche Grenze). Az 1378 km össz hosszúságú belső határ^[2] állandó őrzése sok élőerőt is kívánt, az erre létrehozott határőrség ^[3] állománya (a rendszerváltás évében 47 ezer fő) is hiányzott a termelésből.

Az iparosítási program diktálta termelési terveket mind nehezebb volt teljesíteni, ezért érdekelt volt a kelet-német politikai vezetés abban, hogy külföldi munkaerőt hívjon be az országba. Mivel a II. világháború következtében a Csehszlovákiával nem volt felhőtlen az NDK viszonya, Lengyelországgal (1965-ben) és Magyarországgal kötöttek elsőként munkaerő csere egyezményt.

A Magyarországgal kötött egyezmény 1967-ben jött létre, 1977-ben hosszabbították meg, keretében 1983-ig dolgoztak magyarok az NDK-ban. Mivel a magyar fél az időszak második felében egyre nehezebben tudta kitölteni évről évre a szükséges keretlétszámot, később az NDK más országokkal is kötött hasonló munkaerőcsere egyezményt, így kubai, lengyel, vietnami, mozambiki, angolai és más országbeli dolgozók is dolgoztak német gyárakban.

Élet és munkakörülmények az NDK-ban

Egyezményes dolgozók

A magyar kiutazások szervezését állami szervek - a Munkaügyi Minisztárium alá tartozó területileg illetékes Munkaerőgazdálkodási Hivatalok végezték. Kiutazásokra évente egyszer, szervezett formában került sor, a kint tartózkodás időtartama jellemzően 3 év volt.

A fogadó vállalatok a kint dolgozó magyaroknak az NDK polgárokéhoz hasonló szociális és munkakörülményeket biztosítottak. Szállást a fogadó gyár biztosított munkásszálláson, vagy lakásokban. A magyar kiküldötteknek rendszeres kulturális programokat, kirándulásokat szerveztek, amiket gyakran a fogadó gyár is támogatott. A kiutazás előtt és az első évben kötelező (később fakultatív) nyelvoktatás volt, évente országos nyelvi versenyeket is szerveztek. Sok helyen lehetőség volt szakmai továbbképzésre, új szakma megtanulására is, voltak, akik a munka mellett főiskolai tanulmányokat is folytattak. A továbbképzéseket és kulturális programokat a fogadó gyár munkaidő kedvezménnyel is támogatta.

A kint dolgozók jelentős és szervezett szociális és kulturális támogatottsága miatt a munkaerőcsere keretében kint dolgozók nem tekinthetők hagyományos értelemben vett vendégmunkásnak, ellentétben a Nyugat-Európában dolgozó több millió - akkori szóhasználattal - vendégmunkással, akiknél ezek a körülmények hiányoztak.

A kint élő több tízezer 18-26 év közötti fiatal életének ez egy meghatározó szakasza volt, családjuktól távol először tapasztalták meg az önállóságot. Bár kis számban előfordultak fegyelmi problémák, a legnagyobb többség sikeresen beilleszkedett az új környezetébe, egy itthonitól eltérő, feszesebb munkakultúrát sajátított el és megtanulták a német nyelvet. Az egyezményes dolgozókat a Magyar Követség külön osztálya felügyelte, megyecsoportonként szervezett irányítás alá tartoztak.

Szerződéses dolgozók

Több magyar vállalat vállalat végzett elsősorban szerelési munkákat az NDK-ban, ami kiküldött magyar dolgozóival végeztetett el. A szerződéses dolgozók jövedelme az egyezményesekénél jellemzően nagyobb volt, szociális körülményei megfelelők voltak. Kisebb hangsúlyt kaptak a kulturális programok, mivel a kiküldő a szerződött feladat elvégzése érdekében kevesebb munkaidő kedvezményt biztosított. A jellemző átlagéletkor magasabb volt az egyezményesekénél.

Foglalkoztató vállalatok

Foglalkoztató vállalatok az NDK-ban

Az 1967-es államközi egyezmény keretében az alábbi NDK vállalatoknál dolgoztak magyarok:^[4]

·

Dresden, VEB Arzneimittelwerk
Dresden, VEB Mikromat
Dresden, VEB Nagema Schokopack
Dresden, VEB Robotron
Dresden, VEB Robotron Messelektronik 'Otto Schön'
Dresden, VEB STAB 'Otto Buchwitz'
Dresden, VEB TUR 'Herman Matern'
Dresden, VEB Pentacon Kamera und Kinowerk
Dresden, VEB Metalleichbaukombinat Werk Niesky
Dresden, VEB Tabakuni
Dresden, VEB Völkerfreundsaft Druckerei
Dresden, VEB KFZ Zubehörwerke
Dresden, VEB Baukombinat
Dresden, VEB Reglerwerk
Dresden, VEB Starstromanlagenbau
Dresden, VEB Deutsche Werkstätten Hellerau Möbelkombinat
Radeberg, VEB Robotron Rafena Werke
Radebeul, VEB Planeta Druckmaschinenwerk
Radebeul, VEB Artzneimittelwerk AWD
Ebersbach, VEB Lautex Betrieb
Freital, VEB Edelstahlwerk
Neustadt, VEB Fortschritt Landmasinenwerk
Singwitz, VEB Fortschritt Landmasinenwerk
Pirna, VEB Kunstseidenwerk
Riesa, VEB Rohrkombinat
Oschatz, VEB Glasseidenwerk
Oberlichtenau, VEB Aerosol Automat
Cottbus, VEB Schwarze Pumpe
Schwarzheide, VEB Synthesewerk ^[5]
Heidenau, VEB Maschinenfabrik
Hohnstein-Kohlmühle, VEB Linoleumwerke

Karl Marx Stadt megye

Karl Marx Stadt mai neve Chemnitz ^[6]

·

Karl Marx Stadt, VEB '8. Mai'
Karl Marx Stadt, VEB Elite Diamant
Karl Marx Stadt, VEB Fritz-Heckert Kombinat^[7]
Karl Marx Stadt, VEB Gerätewerk
Karl Marx Stadt, VEB Modul
Karl Marx Stadt, VEB Spinnereimaschinenbau
Karl Marx Stadt, VEB Starkstromanlagenbau
Karl Marx Stadt, VEB Webstuhlbau
Karl Marx Stadt, VEB Wema Union
Karl Marx Stadt, VEB Wirkmaschinenbau
Karl Marx Stadt, VEB Buchungsmaschinenwerk BUMA
Karl Marx Stadt, VEB Strickmaschinenbau
Karl Marx Stadt, VEB Schleifmaschinenwerk
Karl Marx Stadt, VEB Fahrzeugelektrik
Karl Marx Stadt, VEB Rohr- und Kaltwalzwerk
Karl Marx Stadt, VEB Nähwirkmaschinenbau MALIMO
Karl Marx Stadt, VEB Drahtziehmaschinenwerk
Karl Marx Stadt, VEB Baumwollspinnerei
Karl Marx Stadt, VEB Nahverkehr
Limbach-Oberfrohna, VEB Renak Bremsenwerk
Limbach-Oberfrohna, VEB Spezialnähmaschinenbau
Lössnitztal, VEB Vliestextilien
Freiberg/Sachsen, VEB Narva
Brand Erbisdorf, VEB Narva
Zwickau-Plauen, VEB Metalleichtbaukombinat
Plauen, VEB Polygraph Druckmaschinenwerk PLAMAG
Wohlback, VEB Halbmond Teppich
Waldheim, VEB Sitzmöbelwerke
Hartha, VEB ELMO Elektromotorenwerke
Treuen, VEB Vogtländische Wachstuchfabrik
Tannenbergsthal, VEB Vogtländische Kunstlederfabrik
Reichenbach, VEB Transformatorenwerk
Flöha, VEB Baumvollspinnerei
Drebach-Venusberg, VEB Feinspinnerei
Oederan, VEB Zwirmsrei- und Nähfadenfabrik
Elsterberg, VEB Kunstseidenwerk

Lipcse, Halle, Magdeburg megyék

·

Leipzig, VEB Baukombinat
Leipzig, VEB Druckmascinenwerk
Leipzig, VEB Schwermaschinenbau S.M. Kirow^[8]
Leipzig, VEB STAB
Leipzig, VEB Buchbindereimaschinenwerk BUBIMA
Leipzig, VEB Fernmeldewerk^[9]
Leipzig, VEB GRW Teltow
Leipzig, VEB Wollkammerei
Leipzig, VEB Drehmascinenkombinat DREMA
Leipzig, VEB Buntgarnwerke
Leipzig, VEB Kraftverkehr
Leipzig, VEB Verlade- und Transport Anlagen VTA 'Paul Fröhlich'
Halle, VEB Bäckereimaschienenwerke HaBäMFa
Halle, VEB Druckhaus Freiheit
Halle, VEB Starkstromanlagenbau
Halle, VEB MLK Metallleichtbaukombinat
Schkeuditz, VEB MAB Schkeuditz
Bad Dürrenberg, VEB Leunawerke 'Walter Ulbricht'^[10]
Gölzau, VEB Orbitaplast^[11]
Rodleben, VEB Deutsches Hydrierwerk DHW
Schkopau, VEB Buna-Werke^[12]
Wolfen, VEB Filmfabrik^[13]
Zeitz, VEB Zemag
Bitterfeld, VEB Chemiekombinat CKB^[14]
Bitterfeld, VEB Industrie- und Kraftwerksrohrleitungsbau IKR
Lutherstadt-Wittenberg, VEB Piesteritz Düngelmittelkombinat
Magdeburg, VEB Armaturenwerke 'Karl Marx'

·

Erfurt, VEB Robotron-Optima^[15]
Erfurt, VEB Funkwerk^[16]
Erfurt, VEB Umformtechnik 'Herbert Warnke'
Erfurt, VEB Wohnungsbaukombinat
Erfurt, VEB Starkstrom-Anlagenbau
Erfurt, VEB Paul Schaffer Schuhfabrik
Ilmenau, VEB Henneberg Porzellan^[17]
Neuhaus am Rennweg, VEB Röhrenwerk 'Anna Seghers'^[18]
Sömmerda, VEB Zentronik
Sömmerda, VEB Büromaschinenwerk
Tambach-Dietharz, VEB Schraubenwerk
Hermsdorf, VEB KWH Keramische Werke
Jena, VEB Karl Zeiss Jena^[19]
Jena, VEB Otto Schott Glaswerke
Ronneburg, VEB IFA Fahrzeugzubehörwerk
Arnstadt, VEB Fernmeldewerk
Weimar, VEB Landmaschienenbau

Berlin és az északi megyék

·

Berlin, VEB KIB
Berlin, VEB Neues Deutschland
Berlin, VEB Berliner Druckerei
Berlin, VEB KWO
Eberswalde, VEB Kranbau
Hennigsdorf, VEB LEW 'Hans Beimler'
Ludwigsfelde, VEB IFA Automobilwerke^[20]
Brandenburg, VEB Getriebewerk Brandenburg
Premnitz, VEB Chemiefaserwerk
Rostock, VEB Neptunwerft^[21]
Warnemünde, VEB Warnowwerft
Teltow, VEB GRW

Foglalkoztató vállalatok Magyarországon

a 80-as években több magyar vállalatnál dolgoztak német fiatalok az államközi egyezmény keretében. A vállalatok -többek között-
Ikarus Karosszéria- és Járműgyár
FÉG Fegyver- és Gázkészülékgyár
Kontakta
Magyar Optikai Művek

Egykori NDK-sok mai közösségei

Magyarországon:

Az egykori fiatalok az eltelt idők során szétszóródtak az országban. 2007-ben egy magánkezdeményezésre közösségi weboldal indult,^[22] ahol újra megtalálhatják egymást az egykori kollégák, barátok. Itt újraszerveződőben van az NDK-sok közössége, az online kapcsolattartáson kívül számos közös program is szerveződik. 2008-tól napjainkig Kelet-Németország több városában ültettek emlékfát (2008: Erfurt,^[23] 2010: Lipcse, Bad-Brandenburg, 2011: Chenmitz, Brand-Erbisdorf, Sömmerda, Radeberg) a sok kisebb találkozó és kulturális program mellett 2008-tól minden évben országos találkozó szerveződik a régi NDK-s magyarok számára (2008: Balinka, 2009: Balatonlelle,^[24] 2010, 2011: Balatonföldvár, 2012: Debrecen).

Németországban

Számos városban vannak magyar egyesületek, szervezetek.^[25] Ezek tagsága a keletnémet oldalon jellemzően a kitelepült volt egyezményes fiatalokból áll.^[26]

Dokumentumfilmek, publicisztikák

Az egykori NDK-s dolgozók életéről két dokumentumfilm is készült:

Magyar fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságban (Magyar Televízió, 1975, rendezte Feledy Péter, 50 perc)

Föl a motorra és adjad neki! (Dunatáj Alapítvány 2002, Rendezte. Uhrin Tamás, 60 perc)

Dokumentumok, tanúk - Irodalom, publicisztika. NDK-s magyarok. (Hozzáférés: 2009. február 28.) Publicisztikai válogatás

Dokumentumok, tanúk - Visszaemlékezések (cikkek). NDK-s magyarok. (Hozzáférés: 2009. február 28.)

Lásd még [szerkesztés]

Hivatkozások és lábjegyzetek

Magyarok Németországban. BUOD - Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége, 1997. március 10. (Hozzáférés: 2009. február 28.)
de:Innerdeutsche Grenze
de:Grenztruppen der DDR
Foglalkoztató vállalatok az NDK-ban.
de:Synthesewerk Schwarzheide
de:Bezirk Karl-Marx-Stadt
de:StarragHeckert Holding
de:Kirow Leipzig
de:Rundfunk- und Fernmelde-Technik
de:Leunawerke
de:VEB Orbitaplast
de:Buna-Werke
de:Filmfabrik Wolfen
de:VEB Chemiekombinat Bitterfeld
de:Optima (Büromaschinen)
de:Kombinat Mikroelektronik Erfurt
de:Graf von Henneberg Porzellan Ilmenau
de:Kombina Mikroelektronik Erfurt
de:Carl Zeiss (Unternehmen)
de:VEB Automobilwerke Ludwigsfelde
de:Neptun-Werft
Kezdőoldal. www.ndk.hu)
„Ein Baum zur Erinnerung”, Thüringer Allgemeine, 2008. április 25. (Hozzáférés ideje: 2009. február 26.) (német nyelvű)
2. NDK-s találkozó 2009 - meghirdetés.
Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége - Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland. BUOD. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
Például: Chemnitzi magyarok. Magyar Kulturális Egyesület Chemnitz és környéke honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 15.)

Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vendégmunkásként az NDK-ban - Negyven éve indult az első csoport Szombathelyről

Az NDK és Magyarország 1967. május 18-án írt alá azt a megállapodást a vendégmunkások fogadásáról. Bő két évvel később, október 2-án indult a kelet-németekhez az első vasi csoport. Köztük Csaba Béla, aki három évet töltött kint, megnősült és fia született.

Mi volt a feltétele annak, hogy valaki vendégmunkás lehessen az egykori NDK-ban?

Különösebb feltétele nem volt. Be kellett töltenie a 18. életévét, feltétel volt az általános iskola elvégzése és a hároméves kint tartózkodás vállalása. Persze az csak jó volt, ha valaki szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett. Az NDK-s munkavállalás lényegében szakmai továbbképzésként és nyelvtanfolyamként volt meghirdetve. A jelentkezők döntő többsége betanított munkásként dolgozott és igen fiatal volt.

Hány fős csoport indult az NDK-ba, és hová kerültek a vasiak?

Magyarország több településéről is indultak vendégmunkások az NDK-ba. Emlékezetem szerint 1969. október 2-án tízfős Vas megyei csoport ment ki a keletnémetekhez, amelynek a tagjai a megyei tanács munkaerő-gazdálkodási osztályánál jelentkeztek. A legtöbben Karl-Marx-Stadtban laktunk egy tízemeletes bérház háromszobás lakásában és a várostól mintegy tizenöt kilométerre lévő irodatechnikai cégnél dolgoztunk. Itt a közismert Erika írógépeket és Ascota számológépeket szereltük össze. A többség betanított munkás volt, én mechanikai műszerészként egy tisztán német brigádba kerültem. Ennél a cégnél egyébként 36 magyar dolgozott. Természetesen más városokban is sok vendégmunkást foglalkoztattak.

A nyelvtudás egyáltalán nem volt feltétel?

Nem kellett tudni a német nyelvet, s nem is beszélte senki sem. Az indulás előtt Szombathelyen kéthetes nyelvtanfolyamot szerveztek a számunkra, ahol az alapszókészletet elsajátíthattuk. Majd a kinti gyárban önként lehetett részt venni egy német nyelvtanfolyamon, amelyet egy már odakint élő kőszegi sváb férfi tartott.

Kétszer annyi volt a fizetés, mint itthon

Milyen volt a fogadtatás, mennyire „örültek” a németek a magyar munkások érkezésének?

Bizonyos tartózkodás mellett konfliktusmentes volt a fogadtatás, nem volt ellenségeskedés. Amikor már a nyelvet is beszéltük egy kissé, még sorosabb kapcsolatba kerültünk a német kollégákkal. Örömmel mondhatom, hogy engem hamar megkedveltek a brigádom tagjai, Egy hónap alatt betanítottak, és megtanultam a szaknyelvet is.

Mennyivel lehetett többet keresni az NDK-ban, mint idehaza?

A fizetés kétszer annyi volt, mint Magyarországon egy hasonló munkakörben, de a pénz vásárlóereje is sokkal jobb volt. Napi 30 márkát kerestem, egy márka 4-5 forint volt. Már akkor minden szombat szabad volt a keletnémeteknél, de ha valaki hétvégi munkát is vállalt, azt duplán fizették. Semmiféle kiszolgáltatottságot sem éreztünk, ugyanannyi pénzt kaptunk ugyanazért a munkáért, mint a németek. Tudomásom szerint a mai, nyugati országokban dolgozó vendégmunkásoknál ez nem így van.

Hogyan töltöttétek a szabadidőt, voltak-e közös bulik a németekkel?

Munka után busszal vittek haza bennünket Karl-Marx-Stadtba, aztán bevásároltunk magunknak, s különböző programokat szerveztünk. Főként hétvégén mentünk el szórakozni, sörözők, táncos helyek álltak rendelkezésünkre. Pénzszűkében nem voltunk. Előfordult, hogy németekkel együtt is elmentünk szórakozni. Azt is annak az időszaknak köszönhetem, hogy tizennyolc éves koromban megtanultam önállónak lenni, egy idegen környezetben gondoskodni magamról. Odakint csak egymásra számíthattunk a magyar társaimmal.

Az 1970-es években többször is jártam az NDK-ban, s ott azt hallottam, hogy a német családok féltették leányaikat a magyar fiúktól, ezért kiírták a házak bejáratára, hogy magyaroknak belépni tilos.

A mi időnkben ilyenről nem hallottam, hiszen még csak akkor kezdték megismerni a németek a magyarokat. Lehet, hogy később előfordult ilyen. Persze nálunk is volt konfliktus német és magyar srácok között a német lányok miatt, több magyar vendégmunkást is haza kellett rendelni botrányokozás, fegyelmezetlenség miatt, de nem ez volt a jellemző. Minden csoporthoz rendeltek egy magyar állami megbízottat, aki továbbította, kezelte a gondokat, problémákat, közvetített a magyarok és a németek között.

Műtét és esküvő

Milyen gyakran lehetett hazautazni, mennyit tudtak a keletnémetek Magyarországról?

Két hazautazást a cég fizetett, kettőt mi álltunk a szabadságunk terhére. Főként ünnepnapokra jöttünk haza. Az idősebb németek meglehetősen keveset tudtak Magyarországról, egyesek azt hitték, hogy még mindig lóháton közlekedünk. A fiatalok már felvilágosultabbak voltak, sokan jártak közülük Budapesten, a Balatonon. Azt nem hallottam annak idején, hogy a nyugatnémet rokonaikkal nálunk találkoztak volna.

Bizonyára voltak soha el nem felejthető emlékezetes élmények, események…

Néhány esetre igen jól emlékszem negyven év után is. Egyik nap perforált vakbélgyulladással szállítottak a gyárból egy közeli kisváros kórházába, ahol azonnal meg is műtöttek. Ahol az orvosok, ápolók példamutatóan bántak velem, igen odafigyeltek rám. A hálapénz, a paraszolvencia rendszere nem létezett, a németek szerint sértés lett volna pénzt felajánlani az orvosnak vagy az ápolóknak. Az operáció után a műtétet végző orvossal nem is találkoztam, nem járt az ágyamhoz, hogy kiudvarolja a hálapénzt. Az egészségügy színvonala, az erkölcsi hozzáállás már akkor jobb volt, mint most minálunk. Nem igaz tehát, hogy az egész egykori szocialista blokkra jellemző volt a hálapénz rendszer. Másfél hónapot töltöttem kórházban.

A német és magyar munkatársaim tudták, hogy nagy a baj, s pénzt gyűjtöttek a számomra. Még nem tudhatták, hogy koporsóra vagy a keresetkiesés pótlására kell a pénz. Amikor kiderült, hogy meggyógyultam, az állami megbízott hozta be a kórházba az összegyűlt összeget. A németek egyébként a hivatali életben sem ismerték a kivételezést, a korrupciót.

Egy másik emlék a házasságomhoz kötődik. Jómagam egy-másfél évig éltem a magyar társaimmal együtt, majd megnősültem. Német lányt vettem feleségül, s az ő családjához költöztem. Nem mindennapi sztori volt, amikor kötőhártya-gyulladást kaptam, és lekötött szemmel úgy néztem ki, mint egy kalóz. Ennek ellenére mezítláb, jogosítvány és bukósisak nélkül felültem egy Jawa motorkerékpárra. Balszerencsémre már az első utcasarkon „lemeszelt” a rendőr. Különösebb ügyet nem csinált a szabálysértésből, kiállított egy csekket 50 márkáról, ami még kétnapi keresetemnek sem felelt meg, s mehettem az utamra.

Nem vol előny német vendégmunkásnak lenni

Milyen volt az élet akkoriban az NDK-ban, mit lehetett venni a kinti kereseten?

Hiánygazdaság volt, sok mindent előre kellett megrendelni, de ehhez fegyelmezetten alkalmazkodott is a lakosság. Tudták, hogy ha téliszalámi érkezik, akkor csak tíz deka vásárolható belőle, s a utcákon is kapható bratwursthoz csak egy zsemle jár. A vendéglátóhelyeken nem lehetett üres szék az asztaloknál, bárkit odaültethettek, s előfordult, hogy a helyekért sorba kellett állni a bejáratnál. A kinti keresetéből a legtöbb fiatal MZ motorkerékpárt vásárolt. Ez egy igen gyors motor volt, s bizony a száguldozás sok kint dolgozó magyarnak az életébe került. A legtöbben a három év alatt az NDK-ban szereztek jogosítványt, s a bankok a magyaroknak is adtak vásárlási kölcsönt.

Mint említetted, az első feleséged német volt. Hogyan ismerkedtetek meg?

Egyik este egy zenés-táncos szórakozóhelyen jöttünk össze, ő a testvéreivel volt én a társaimmal. Még a kint tartózkodásom alatt elvettem feleségül, sőt, született egy fiúnk is, akit három hónapos korában hoztunk Magyarországra. 1972 szeptemberében tértem haza, de már a német feleségemmel és a fiammal. Sokkal jobb, gondtalanabb életem lett volna az NDK-ban, de a magyar szívem hazahúzott, a feleségem pedig azt mondta, hogy ott él, ahol én szeretnék.

Volt valami előnye a hazatérés után annak, ha valaki vendégmunkásként külföldön dolgozott?

Előnye? Szinte büntetésnek számított. A feleségem nem kapott gyest, nem tudott munkahelyet szerezni. Egy fillért sem kaptunk az első időszakban, családi támogatásból tengődtünk. Kintről hoztuk a háztartásunk berendezéseit, és még volt egy kis spórolt pénzünk, amit hamar fel kellett élnünk. A nagymamámnál laktunk. A korábbi munkahelyemre nem mentem vissza, mivel fiatal házasként sokat kellett volna távol lennem a családomtól. Inkább elhelyezkedtem egy varrodában műszerészként 1400 forintért. A lakbérünk 400 forint volt, így 1000 forint maradt megélhetésre havonta. Hogy mennyire nem törődtek velünk, arra jó példa, 1973. január 2-án bevonultattak katonának. Áprilisban ugyan egészségügyi okokból leszereltek, addig azonban egy fillérnyi támogatást sem kapott a feleségem.

Úgy tudom, az egykori vendégmunkások létrehoztak egy weboldalt.

Ezt igen jó ötletnek tartom. Ennek segítségével jómagam is fel tudtam venni a kapcsolatot negyven év után egy magyar társammal. Sikerült már több országos nosztalgiatalálkozót is összehozniuk az egykori vendégmunkásoknak a honlapon keresztül. Azt az időszakot ugyanis nem lehet elfelejteni, a múltat pedig ápolni kell.

,

Magyar–NDK munkaerőcsere

`A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából`