,

27 dec.2020

Berlini Magyar Nagykövetség Munkaügyi Osztálya

Szerző: Super User. Beküldve: Egyezmény

NDK-magyar munkaerő-csere egyezmény

Mellékletek

1. sz. melléklet Létszám-statisztika 1967-1981.

2. sz. melléklet Iparági-üzemi részvétel az Egyezményben

3. sz. melléklet A KISZ-tagok létszámának és szervezettségének, valamint a párttagfelvétel alakulása

4. sz. melléklet

5a. sz. melléklet Képzési, szakképzési adatok

5b. sz. melléklet Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata

6 sz. melléklet A politikai képzés és a közművelődés fontosabb ismérvei

l. sz. melléklet

Berlini Magyar Nagykövetség
Munkaügyi Osztálya

Létszám-statisztika 1967-1981.

kiutazás éve

kiutazottak száma
fő

szerződést nem töltötte le
fő
1967. 2 562 -
1968. 5 024 967
1969. 4 425 2 135
1970. 3 862 2 115
1971. 3 670 1 772
1972. 3 760 1 644
1973. 3 437 1 881
1974. 3 168 1 390
1975. 2 212 753
197G. 2 280 1 643
1977. 1 722 1 l06
1978. 1 458 1 136
1979. 1 089 988
1980. 736 712
1981 - 492
Összesen 39 243 18 718

Megjegyzés:
Szerződését letöltötte: 20 710 fő, a kiérkezettek 52,73%-a;
fegyelmivel távozott: 10,66%

2. sz. melléklet

Berlini Magyar Nagykövetség
Munkaügyi Osztály

Iparági-üzemi részvétel az Egyezményben

  1970 1975 1980 1983
  üzemek száma létszám üzemek száma létszám üzemek száma létszám üzemek száma létszám
szerszám és feldolgozó gépipar 41 3 415 10 1 583 9 705 6

210
általános nehéz-, mezőgép- és jármű-gépipar 14 719 9 1 367 8 449 2 110
elektronika, elektrotechnika 24 2 772 11 1 965 7 675 4 210
kohászat 5 375 2 373 4 149 1 40
vegyipar 9 960 9 1 112 5 148 - -

könnyűipar

41

1 214

55

589

1

58

-

-

építőipar

 20 16 526 181 72 - - - -

vendéglátóipar

6

90

3

181

-

-

-

-

mezőgazdaság

30

207

-

-

-

-

-

-

összesen

176

10 426

52

7 175

32

2 184

14

590

Megjegyzések:

- A nők aránya lényegesen gyorsabban csökkent, elsősorban a könnyűipari tevékenység erős visszafogásával.

- Az építőipari, ill. mezőgazdasági területek tudatos megszüntetése, a szakképzés minimális lehetőségei és a földrajzi szétszórtság miatt volt szükséges.

- A tudatos, iparági koncentrációt természetesen befolyásolták a vállalatok által biztosított képzési és elhelyezési, valamint szakmai munkalehetőségek.

- Hatott rá a hazai vállalatokkal kialakított partnerkapcsolat is.

3. sz. melléklet

KISZ NDK-ban működő Országos Bizottsága
Berlin

A KISZ-tagok létszámának és szervezettségének, valamint a párttagfelvétel alakulása

 

1967

1971

1973

1976

1978

1981

1983

Fiatalok összlétszáma

2 862

9 259

9 131

7 800

6 261

3 725

2 012

Fiatalok megoszlása

egyezményes

2 562

8 459

8 331

7 000

4 961

2 275

467

szerelő

-

cca. 500

cca. 500

cca. 500

cca. 1 000

cca.1 200

cca.1 300

ösztöndíjas

300

300

300 fő

300

300

250

245

KISZ-tagok száma

n.a.

6 350

6 228

3 800

3 330

2 202

936

Szervezettség

n.a.

67,40%

67,90%

48,70%

53,10%

59,10%

46,50%

Területi bizottságok (megyei)

-

5

6

6

5

4

2

Alapszervezetek száma

n.a.

198

196

158

123

75

53

Párttag-felvétel 1972-1981. között 825 fő (egyezményes fiatal)

5/a.sz. melléklet

Berlini Magyar Nagykövetség Munkaügyi Osztálya

Képzési, szakképzési adatok

Megnevezés

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

1981

Hazatérők száma

2 444

2 110

1 618

1 914

1 685

1 265

1 049

771

604
 

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

I.

249

10,9

237

10,4

184

11,4

247

12,9

340

20,1

308

24,3

369

35,1

344

44,5

173

28,5

II.

x

x

r

x

x

x

157

16,3

277

16,3

151

11,9

60

5,7

7

10,2

95

15,6

III.

601

25,0

480

21,8

774

47,5

795

41,5

237

14,1

296

23,4

95

9,0

154

19,9

143

23,6

IV:

334

13,9

240

11,2

68

4,2

100

5,2

359

21,2

319

25,2

168

16,0

82

10,6

84

13,9

V.

6

-

9

-

4

-

6

-

11

0,6

7

0,6

1

0,1

7

0,9

4

0,4

VI.

8

-

15

-

8

-

8

-

8

0,4

6

0,5

5

0,57

3

0,38

4

0,6

ÖSSZESEN

1198

49,8

981

43,3

1038

64,1

1156

60,3

1232

73,2

1087

85,9

699

66,5

590

76,5

503

82,8

x = hegesztői alapvizsgát 1973-75. években 234 fő tett (a hazautazók 14,5%-a), magasabb hegesztői képesítést 113 fő szerzett (7%)

Jelmagyarázat
I. = szakmunkás bizonyítványt szerzett
II. = hegesztővizsgát tett
III. = egyéb szaktanfolyamot végzett (darukezelő, villástargonca-vezető, lángvágó, stb.)
IV. = munkatevékenysége során végzett képzésben vett részt és szakmai. képzésről igazolást kapott
V. = mesteriskolát végzett
VI. = főiskola, egyetem esti ill. levelező tagozatán végzett

5/b. sz. melléklet

KISZ NDK-ban működő
Országos Bizottsága Berlin

Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata

év

jelentkezett

előkészitőre felvettek

felvételi vizsgára jelentkezett

I. évfolyamra felvettek
         

1969.

279

-

-

-

1970.

218

l07

-

51

1971.

131

l02

52

30

1972.

142

39

30

14

1973.

98

52

19

12

1974.

78

55

22

12

1975.

120

55

35

15

1976.

153

65

53

24

1977.

l03

79

62

33

1978.

92

68

56

29

1979.

85

73

48

24

1980.

80-

77

42

22

1981.

75

70

40

20
összesen 1 654 842 459 286

Megjegyzés:

Jelenleg a Külkereskedelemben kb. 170 fő olyan fiatal dolgozik, aki az akció keretében került a főiskolára. 55-58% elvégezte már a főiskolát.

80% férfi, 10-15% vezetői beosztásokban dolgozik, 35-40% üzletkötő. 30% rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával.

6 sz. melléklet

KISZ NDK-ban működő
Országos Bizottsága Berlin

A politikai képzés és a közművelődés fontosabb ismérvei

1. A politikai képzés NDK-ban kialakult jellemző formái

1.1. Tömegoktatás, tömegpropaganda - előadásos propaganda (1968-tól)

- ifjúsági vitakörök (1973-tól) - Marxista-leninista középiskola
(1970-től, az MSZMP PB szervezésében, kb. 2 ezer fő)

- pártszemináriumok /az MSZMP PB szervezésében

- Ifjúsági fórumok 1981-től/

Politikai oktatásban átlagosan a magyar fiatalok 38-45%-a vett részt.

1.2. Aktíva-vezetőképzés

- területi, üzemi (2-3 napos) vezetőképző tanfolyamok rendszere (1968-tól, a magyar társszervek összefogásával)

- Nyári 7, illetve 10 napos vezetőképző KISZ-tanfolyamok rendszere (1969-től 1982-ig évente; összesen: 2200 fő), Magyarországon

- Tavaszi megyei és országos felkészítések 2-3 napos rendszere (1971-től)

- Aktivisták köre (1976-tól 1982-ig; max. 301, min. 45 fő)

- Titkárképző tanfolyam (1976-tól, évente 50-60 fő)

- Kiérkező aktivisták (4-5 napos) felkészítése Magyarországon (1971-től 1980-ig, összesen: 940 fő

- Hazai 6 hetes KISZ-iskolára történő beiskolázás (1973-tól 1982-ig, évente: 15-25 fő)

- KISZ Központi Iskola nappali és levelező tagozatára beiskolázás (1973 és 1983 között összesen: 23 fő)

2. A közművelődés előmozdítása érdekében kialakított jellemző munkaformák

- Külkereskedelmi Főiskola NDK-beli tagozata lásd 5/b. sz. melléklet

- Táncsics Mihály Gimnázium drezdai kihelyezett tagozata (1976-tól összesen: 352 fiatal végezte el tanulmányait)

- A nyelvtanulás előmozdítása céljából a Munkaügyi Osztállyal közösen: éves, felmenő rendszerű nyelvversenyek (1973-tól 1982-ig, évente 5-600 résztvevővel, 1982-ben 4o fős döntővel)

- Könyvterjesztés: országos aktívahálózat kiépítésével a Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalattal együttműködésben (1971-től, évente 20-25 terjesztő, 40-60 000,- M forgalommal)

- Újság és folyóirat-terjesztés (évenkénti felmenő rendszerű versenyek) az ILV NDK-beli terjesztőjének szervezésében 30-35 fős aktívahálózattal (1976-tól 1982-ig, évente értékben)

- Hazai játék- és dokumentumfilm bemutatók (1975-től, évente 2-3 film kihozatalával)

- Hazai amatőr és hivatásos művészek, együttesek rendszeres meghívása (1970-től, évente 4-5 alkalommal, 15-20 produkció)

- Tömegpolitikai-kulturális megmozdulások rendszere

a/ Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából

b/ November 7-e alkalmából

c/ Augusztus 20-a alkalmából

d./ Az NDK-ban kialakult sajátos hagyományok alapján:

- Ernst Thälmann Emléktúra (12 alkalommal, évente 300-600 fő, 2 nap)

- Alpári Gyula Emléktúra (11 alkalommal, évente 150-300 fő, 2 nap)

- KISZ-FDJ Baráti Találkozó (1973-tól 1979-ig, 500-550 magyar és NDK-beli fiatal)

Forrás: Zsebényi József kutatása és munkája alapján.

 
27 dec.2020

A Munkaügyi Minisztérium K Ö Z L E M É N Y E

Szerző: Super User. Beküldve: Egyezmény

NDK-magyar munkaerő-csere egyezmény

 

A Munkaügyi Minisztérium

K Ö Z L E M É N Y E
fiatal magyar dolgozóknak szakmai gyakorlat
szerzése céljából a Német Demokratikus Köztársaság szocialista
üzemeiben való ideiglenes foglalkoztatásáról.

A Magyar Népköztárság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya együttműködésük kibővítése és a két ország népei közötti barátság elmélyítése érdekében egyezményt kötött fiatal magyar dolgozóknak a Német Demokratikus Köztársaság szocialista üzemeiben szalmai gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából történő ideiglenes foglalkoztatásáról.

Az Egyezmény értelmében már az 1967. évben 1000 - 2000, a következő években pedig 4000 - 5000 fő fiatal magyar dolgozó utazhat a Német Demokratikus Köztársaságba szakmai gyakorlat szerzése céljából általában 3 éves időtartamú foglalkoztatásra.

A Munkaügyi Minisztérium - bevonva a tárcákat, az ifjúsági és szakszervezeti szövetséget, valamint a megyei (megyei jogú városi) tanácsokat - országos szinten irányítja és a megyei tanácsok munkaügyi osztályai útján területileg szervezi a Német Demokratikus Köztársaságban történő foglalkoztatásra való jelentkezést a vállalatoknál és a kiutazás szervezett előkészítését.

A központilag vállalatokra lebontott jelentkezési keretszámok alapján folyó év augusztus 10-től szeptember 15-ig tart a jelentkezési időszak. Az elfogadott jelentkezések alapján a szervezett kiutazás november 16.-án történik.

Forrás: Zsebényi József kutatása és munkája alapján.
04 jan.2020

Egyezmény

Szerző: Super User. Beküldve: Egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya ás a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között fiatal magyar dolgozóknak a Német Demokratikus Köztársaság szocialista üzemeiben szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából történő ideiglenes foglalkoztatásáról kötött

Egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya az együttműködésük elmélyítése és a két állam közötti baráti kapcsolatok bővítése érdekében az alábbi megegyezést kötik.

1. C i k k e l y

/1/ A Magyar Népköztársaság Kormánya a Német Demokratikus Köztársaság üzemeiben történő foglalkoztatás céljából 1967. évben looo-2ooo fő és 1968-7o. években 4ooo-5ooo fő fiatal magyar dolgozót küld évenként a Német Demokratikus Köztársaságba.

/2/ A Szerződő Felek ezen egyezmény alapján szervezik meg a szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából történő ideiglenes foglalkoztatást.

/3/ A foglalkoztatás a Német Demokratikus Köztársaság szocialista üzemei szükségleteinek, valamint a magyar dolgozók szakképzettségének megfelelően két-három éves időtartamra történik.

2. C i k k e l y

A jelen Egyezmény kizárólag csak azokra a dolgozókra érvényes, akiket az évente kötendő jegyzőkönyvek szerint a Magyar Népköztársaság küld ki a Német Demokratikus Köztársaság szocialista üzemeibe szakmai gyakorlat szerzése céljából.

3. C i k k e 1 y

A 2. cikkelyben említett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

     a./ szakmai csoportonként részletezve a magyar dolgozók létszámát, akik a következő évben megkezdik munkájukat a Német Demokratikus Köztársaságban,

     b./ az iparágakat, amelyekben a foglalkoztatás történik,

     c./ a foglalkoztatás kezdetének és befejezésének időpontját,

     d./ a végrehajtás során a Szerződő Felekre háruló feladatokat.

4. C i k k e l y

/1/ A Német Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a foglalkoztatási idő leteltével megszervezi a magyar dolgozók hazautazását.

/2/ A német Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a foglalkoztatási idő leteltével – különleges méltánylást érdemlő esetektől eltekintve – a magyar dolgozón részére a letelepedést nem engedélyezi.

5. C i k k e l y

Amennyiben ezen Egyezmény másképpen nem rendelkezik, a magyar dolgozók munkajogi és társadalombiztosítási jogállását a Német Demokratikus Köztársaságban történő foglalkoztatás ideje alatt Német Demokratikus Köztársaságban érvényben lévő munkajogi és társadalombiztosítási rendelkezések, valamint a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a szociálpolitika területén folytatandó együttműködés tárgyában megkötött, érvényben lévő egyezmény rendelkezései határozzák meg.

6. C i k k e l y

/1/ Minden magyar dolgozóval a jegyzőkönyv szerinti foglalkoztatási időre szóló magyar és német nyelvű munkaszerződést kell kötni.

/2/ Az ideiglenes foglalkoztatásra felvett dolgozónak munkába állása kezdetén megfelelő előleget kell fizetni.

7. C i k k e l y

/1/ Az ideiglenesen foglalkoztatott magyar dolgozókat az adott üzemi, illetve helyi lehetőségeknek megfelelően, koncentráltan kell munkába állítani.

/2/ A magyar dolgozók vitás ügyeinek munkaügyi egyeztető bizottsági tárgyalásán, valamint az üzemi balesetek kivizsgálásánál biztosítani kell a magyar érdekvédelmi képviseletet.

8. C i k k e l y

Az ideiglenes foglalkoztatásra kötött munkaszerződés a vállalat és a dolgozó részéről csak a vállalat felettes irányivó szervének: előzetes egyetértésével bontható fel határidő előtt. A munkaszerződés felbontása esetén az üzem felettes irányító szerve a dolgozót más vállalathoz helyezheti. A Magyar Népköztársaságba való visszatérésre szólítható fel az a magyar dolgozó, akit a Német Demokratikus Köztársaság törvényeinek, vagy a szocialista munkafegyelem súlyos megsértése miatt azonnali hatállyal elbocsátottak.

9. C i k k e l y

A magyar dolgozók elszállásolását a foglalkoztató vállalat szervezi meg. a Magyar Népköztársaságban a dolgozók elszállásolásánál érvényes normáknak és a Német Demokratikus Köztársaságban kialakult szokásoknak megfelelően. A magyar dolgozókat a szállásdíj fizetésénél megilletik ugyanazon kedvezmények, amelyeket a német dolgozók is élveznek.

10. C i k k e l y

/1/ A magyar dolgozók utazási költségeit /II. osztályú vasúti jegy/ a magyarországi lakóhelytől a munkahelyig, valamint a visszautazás költségeit a Német Demokratikus Köztársaság vállalatai megtérítik. Ezen felül minden évben – első alkalommal a munkábalépést követő hat hónap után – a Német Demokratikus Köztársaság vállalatai megtérítik egyszer a hazalátogatás és a munkahelyre történő visszautazás költségeit.

/2/ Az üdülésre történő hazautazás alkalmával a magyar dolgozó a szabadság idején kívül két szabadnapot kap. Ezen szabadnapokra a dolgozónak a besorolás szerinti bére jár.

/3/ Az olyan jellegű hazautazásoknál, amelyeknél a Német Demokratikus Köztársaság törvényes rendelkezéseinek megfelelően szabadnap jár, a magyar dolgozó ezen felül két szabadnapot kap. A szabadnapokért kifizetésre kerülő kiegyenlítési összeg a besorolás szerinti bér összegének felel meg. Az ilyen jellegű utazásoknál felmerülő útiköltségeket a magyar dolgozó viseli.

11. C i k k e l y

/1/ Társadalombiztosítás természetbeni szolgáltatásait saját belső jogszabályai szerint és saját; terhére annak az államnak e társadalombiztosítási teherviselője nyújtja, amelynek területén a magyar dolgozó, illetve igényjogosult családtagjai tartózkodnak.

/2/ A társadalombiztosításnak rövid lejáratú pénzbeni szolgáltatásait a magyar dolgozók számára a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosítási teherviselője a rá érvényes törvényes rendelkezések szerint nyújtja. Abban az esetben, ha a munkaviszony a Német, Demokratikus Köztársaságban befejeződött és a magyar dolgozó visszatér a Magyar Népköztársaságba, a társadalombiztosítás rövid lejáratú pénzbeni szolgáltatásait – amennyiben ezen időpont után erre az igény fennáll – a magyar társadalombiztosítási teherviselő saját terhére és a reá érvényes törvényes rendelkezések szerint nyújtja.

/3/ Ha a magyar dolgozó a Magyar Népköztársaságba visszatér, a Magyar Népköztársaság társadalombiztosítási teherviselője nyújtja saját terhére a magyar dolgozónak, valamint hozzátartozóinak a nyugdíjszolgáltatásokat – beleértve a járadékot az üzemi baleset és foglalkoztatási betegség esetében – a magyar törvényes rendelkezések szerint. A magyar dolgozó részéről a jelen megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a Német Demokratikus Köztársaságban megszerzett biztosítási és pótidőkért, a Magyar Népköztársaságban teljesítésre kerülő nyugdíjszolgáltatásnál, a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosítását szolgáltatási kötelezettség nem terheli.

/4/ Miután a magyar dolgozó a Magyar népköztársaságba visszatért, a magyar dolgozó részéről a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett biztosítási és pótidőket, a társadalombiztosítási szolgáltatások megállapításánál és nyújtásánál a magyar társadalombiztosítási teherviselő beszámítja, illetőleg figyelembe veszi.

/5/ A Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosításának olyan kötelezettségeiért, amelyeket – a jelen megállapodás értelmében – a magyar társadalombiztosításnak kell viselnie, a Német Demokratikus Köztársaság a Magyar Népköztársaságnak kiegyenlítő hozzájárulást fizet. Ezt a kiegyenlítő hozzájárulási összeget a magyar dolgozó béréből társadalombiztosítás céljából – a Német Demokratikus Köztársaság törvényes rendelkezéseinek megfelelően – levont összegnek, valamint a megfelelő üzemi társadalombiztosítási hozzájárulási összegnek, továbbá a baleseti alap összegének 47%-át, a magyar társadalombiztosítási teherviselő részére átutalja. A Szerződő Felek megállapodhatnak abba, hogy a kiegyenlítő hozzájárulási összeget átalányösszegben határozzák meg.

12. C i k k e l y

A magyar dolgozók képzése, valamint a Német Demokratikus Köztársaság üzemeiben történő foglalkoztatásuk megszervezése és előkészítése ,révén a Magyar Népköztársaságnál keletkezett költségek figyelembe vitelével a magyar dolgozók munkabéréből levont adó ötven százaléka a Magyar Népköztársaságba utalandó át. A Szerződő Felek megegyezhetnek abban, hogy átalányösszegben állapítsák meg a kiegyenlítési összeget.

13. C i k k e l y

A Német Demokratikus Köztársaság lehetővé teszi a magyar dolgozók számára, hogy jövedelmük megfelelő részét hazautalhassák.

14. C i k k e l y

A jelen Egyezmény alapján a Német Demokratikus Köztársaságban ideiglenesen foglalkoztatott magyar dolgozók árubehozatalával és kivitelével kapcsolatos ügyeket a két állam illetékes szerveinek külön megállapodása szabályozza.

15. C i k k e l y

/1/ A jelen Egyezményben előirányzott összes fizetések és átutalások az l963. február 8-ánai kötött nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolásáról szóló egyezmény alapján kerülnek elszámolásra.

/2/ Ezen Egyezményben nem szabályozott kérdésekben a Szerződő Felek között fennálló egyezményeknek /konzuli; jogsegély-egyezmény/, illetve a Szerződő Felek belső jogszabályainak rendelkezései árvényesek.

16. C i k k e l y

A Szerződő Felek ajánlják országaik szakszervezeti és ifjúsági szövetségeinek, hogy szoros együttműködésükkel és tevékenységükkel segítsék elő az Egyezmény végrehajtását.

17. C i k k e l y

/1/ Az Egyezmény és a jegyzőkönyvek végrehajtásánál felmerülő összes kérdésekben a Magyar Népköztársaság Munkaügyi Minisztériuma és a Német Demokratikus Köztársaság Állami Munka- és Bérügyi Hivatala illetékes.

/2/ A Magyar Népköztársaság illetékes szerveinek képviselői a Német Demokratikus illetékes szerveinek értesítése után megismerkedhetnek a magyar dolgozók munka- és életkörülményeivel, valamint a magyar dolgozók foglalkoztatásának más kérdéseivel, körülményeivel.

18. C i k k e l y

/1/ Az Egyezmény aláírásával lép hatályba. Az Egyezmény felbontása, vagy módosítása csak kölcsönös egyetértés alapján lehetséges.

/2/ Az Egyezmény felbontása nem érinti az ezen időpont előtt aláirt jegyzőkönyveket. A jelen Egyezmény feltételei továbbra is alkalmazást nyernek a már aláirt jegyzőkönyvekre.

Készült Budapesten, 1967. május hó 26-án két példányban, mindegyik magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából:

Veres József s.k.
a Magyar Népköztársaság munkaügyi minisztere

A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya megbízásából:

Dr. Herbert Plaschke
a Német Demokratikus köztársaság nagykövete a Magyar Népköztársaságban