03 máj.2021

NDK-s Múzeum újra nyitása

Szerző: Super User. Beküldve: Híreink

IMG 20210429 192957 1IMG 20210503 115729 1IMG 20210503 115844IMG 20210429 192957 1

                                      IMG 20210503 115502IMG 20210503 115826 1

 

Felkészültünk az NDK-s Múzeum újra nyitására, tarkítással és új vitrinek behelyezésével elkészültünk.

A nyitás dátumát, hogy mikortól fogadunk érdeklődő látogatókat és a feltéteket hamarosan itt a www.ndk-sklub honlapon hamarosan közöljük.

Kedvcsinálónak és csalogatónak a kiállítás megtekintésére alábbi képeket tesszük közzé.

Bobák János

NDK-s Múzeum

NDK-s klub

19 ápr.2021

Kedves NDK-s társaim, és NDK-s RETRÓ érdeklődők!

Szerző: Super User. Beküldve: Híreink

NDK-s Budapest Múzeum, Állandó Kiállítás tavaszi nagytakarítást megkezdte a tárgyak és a polcok portalanítása van a soron. Reméljük a járvány helyzet enyhülése után mi is fogadhatunk érdeklődő látogatókat.

Párkép a múzeum anyagából.

 

IMG 20210327 160350 12IMG 20210327 155947 1

IMG 20210327 160004 1IMG 20210327 160017

IMG 20210327 160208IMG 20210327 160252

 

Nyitásról érdeklődök, itt a honlapon tudnak majd tájékozódni.

                         

 Üdvözlettel:

Bobák János

NDK-s Klub Baráti Társasága

Ügyvivője

NDK-s Múzeum szervezője

28 dec.2020

Bemutatkozik WINCZHEIM TIBOR NDK-s társunk

Szerző: Super User. Beküldve: Híreink

MAGAMRÓL

CSAK ANNYIT,

HOGY…

Kép

 

Nevem: Winczheim Tibor. Valószínűleg én vagyok az egyik legöregebb, legkövérebb,  legismeretlenebb, legkopaszabb, és legkimondhatatlanabb nevű KEZDŐ ÍRÓ kis hazánkban.

    Fóton élek, három nagykorú gyermekem van. Eredetileg gyógyszergyártó lennék, de már évek óta a nyugdíjasok egész napi semmittevését gyakorlom nagy-nagy szorgalommal.

   Eddigi irodalmi munkásságom rövid, de annál mozgalmasabb: nem készültem írónak, s a szerelmes leveleken kívül (ami persze az irodalom része!) soha, semmit sem írtam, s ezzel a kellemes semmittevéssel egészen jól elvoltam 60 éves koromig. Akkor viszont megtapasztaltam a lapát másik végét, mivel munkanélkülivé váltam. Ekkor gondoltam, inkább írással kellene eltöltenem a napomat, mint a tv-nézéssel, kocsmázással, stb., de drága jó anyósom óva intett bármiféle irodalmi ténykedéstől, mondván: - „Az írás komoly embereknek való dolog, nem neked édes fiam! Hálás lenne az emberiség, ha bele se kezdenél!” Én viszont úgy voltam: ha fel tudtam építeni egy családi-házat, és nemzeni tudtam három szép „apró-talpút”, 1-2 novella összeütése már csak nem haladhatja meg képességeimet!

Mivel mesélni/lódítani/kamuzni mindig is jól tudtam, papírra vetettem 12 igaz (vagy rém-) történetet, amiket aztán elküldtem a ketyerémből kinézett 12 irodalmi szerkesztőségnek. Magamat is meglepett írásaim pozitív fogadtatása, sokan kérdezték, hol a csudában bujkáltam eddig? Ez (bár kétségeim támadtak, hogy az illetők valóban értenek az irodalomhoz!), olyan erőt adott nekem, hogy már a következő években bejelentettem egy könyvírási mennyiségi rekordkísérletet. 2012-ben a júniusi olimpia kezdetétől karácsonyig megírtam, és a Holnap Magazin anyagi segítségével kiadtam 7 novellás-kötetet. Személyem bekerült a Magyar Rekordok 2012-es évkönyvébe.

2016-ra bejelentettem saját rekordom megdöntését 12 könyvvel. A vállalásomat sikerült túlteljesíteni: a végén 14 könyvet írtam meg, és adattam ki. Az újabb Magyar Rekord hitelesítése már megtörtént.

   Írásaim megtekinthetőek a következő lapokban, és/vagy internetes felületeken: Fót Cafe, Fóti Hírnök, Budaörsi Napló, Holnap Magazin, Független Gondolat, Reader’s Digest, Magyar-Amerikai Hírújság, BabaMama Club, Kláris, Napkút, Délibáb.

Tagja vagyok a Batsányi-Cserhát Művészkörnek, a Krúdy Irodalmi Körnek, valamint, 2013-ban alapító tagja, s egyben titkára a Batsányi Művészkör Fóti Tagozatának. Hiába, no: a nyugdíjasok nagyon ráérnek!). Tagja vagyok továbbá a Fóti Kiskert barátok szervezetének is, a megtermelteket magam főzőm be, vagy savanyítom (mondom, hogy ezeknek az öregeknek hej, de nincs mit csinálniuk!). Legkedvesebb feladatom azonban - mint a K&H Gyógyvarázs mesedoktor csapatának tagja -, mesét olvasni a kórházban fekvő gyerekeknek.

   Többször hívtak a Fúzió- (később Muzsikus) rádióba, és a Magyar Katolikusok Rádiójába.      Televíziós felvételt készített rólam a Veresi-tv, és a Fót-tv.

2012-ben a BabaMama Klub pályázatának Különdíját hoztam el (28 nő mellett egyedüli férfiként).

2013-ban nagy hajcihő mellett (Tv, rádió, sajtó) megkaptam az első Magyar Rekordomat.

2014.-ben pályázati kisregényemet Arany-diplomával jutalmazta a Batsányi Művészkör Vezetősége. (Értenek is ezek az irodalomhoz!)… Ugyanekkor rukkoltam ki az első mesekönyvemmel (Mese a 7fejű anyósról), ami Art Arany díjat hozott a konyhámra. 2016.-ban verses pályázatomat értékelték Art Arany díjjal. (Amatőr balekoktól mi várható?!)….

   Munkásságom 10 éve alatt több, mint egy tucat antológiába válogatták be írásaimat, miközben a 23. saját könyvemet rendezem éppen sajtó alá.

2017-ben megkaptam a 2. könyvírási Magyar Rekordomat, (amely már csak azért is érdekes, mert 2016-ban több könyvet írtam meg, mint az abszolút Guinness rekordra pályázó Nemere István).

2018-ban az eddigi munkásságomért a Fóti Önkormányzatomtól Díszoklevelet, a Batsányi Kör vezetőségétől pedig Nívódíjas író címet kaptam.

   Írásaim lazák, humorosak, politikától, hitélettől, sci-fi-től mentesek, könnyen olvashatóak, s (egy sorozat kivételével) mind számozott példányok, a könyvmolyoknak is egy igazi kuriózum.

   Elérhetnek engem a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., valamint a 30/3232-573-as mobilon.

Ha tetszettek írásaim, mondják tovább barátaiknak, ismerőseiknek, de ha nem, ajánlják nagy lelkesedéssel ellenségeiknek!!!        

 

                                                                                                                             WINCZHEIM TIBOR

 

Rövid írásait a https://ndk-sklub.hu/hireink/blog, bejegyzésben olvashatjátok.

 

29 nov.2020

Advent (ádvent, úrjövet)

Szerző: Super User. Beküldve: Híreink

 
                                          Advent            
 
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól(görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól)[1] karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,[2] és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.[2] VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.[3] Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az időszak neve
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.[2] Akarácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Egyházi szertartások és szokások
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[2]
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.[2] E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek. Ezek:
„Ó, Bölcsesség! Ki a Fölségesnek szájából származol, ki a mindenséget egyik végétől másikig erősen átfogod, és jóságosan el is rendezed: jöjj el, és taníts meg minket az okosság útjaira!”
„Ó, Adonai! Izrael házának vezére, ki Mózesnek a pirosló tűzlángban megjelentél, és neki Sina hegyén törvényt adtál: jöjj el, és szabadíts meg minket kinyújtott karoddal!”
„Ó, Jessze gyökere! Ki jelként állasz a népek között, kinek láttára a királyok elnémulnak, kire minden nemzetek vágyakoznak: jöjj el, és szabadíts meg minket, és már ne késlekedjél!”
„Ó, Dávid kulcsa! Izrael házának jogara, ki megnyitsz — és nincs, aki bezárja; bezársz — és nincs aki megnyissa: jöjj el, és vezesd ki a börtön házából a bilincsbe verteket, kik sötétségben ülnek és a halál árnyékában!”
„Ó, Napkelet! Örök fény ragyogása, igazság Napja: jöjj el, és világosíts meg minket, kik sötétségben ülünk és a halál árnyékában!”
„Ó, Népek Királya! Mindannyiunknak vágyakozása, Szegletkő, a két népet egybefoglaló: jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból alkottál!”
„Ó, Emmanuel! Törvényünk és Törvényhozónk, népek reménysége és üdvözítője: jöjj el, és üdvözíts minket, mi Urunk, Istenünk!”
Lorenzo Costa: Szent család (1490 körül)
A szentcsalád-járás[2] a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliaieseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Böjt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern németevangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.[2]
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színekatolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.[2] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
· Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
· zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
· Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
· Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.[2]
Forrás: Wikipédia

További cikkeink...